br. Wesselényi MiklósHírek, információk
- Részletek
Vaddal való találkozás a vadásztársaság területén (Cikkünk megjelent a Nagytarcsai Tükör 2019. márciusi számában)
A városi környezet a nagytestű állatok számára is vonzó. A lakóparki részeken a vaddisznó és a róka ember-közeli megjelenésére is lehet számítani. Az emberek vagy szeretik (etetgetik, akkor is, amikor nem kellene, azt is, amit nem szabadna) vagy nehezen tűrik az állatokat.
A rókák emberekhez való közelsége nem a veszettségből adódik. Immunizálásuk országos akció keretében, szervezetten történik. Rókák a könnyebb élelemszerzés érdekében élnek mellettünk. A lakott területeknek több olyan vonzó, előnyös hatása ismert (kedvezőbb mikroklíma, különösen télen; száraz évszakban locsolt zöldfelületek, megfelelő búvóhelyek és nagy mennyiségű táplálék), amelyek a kiemelkedő intelligenciával bíró állatok betelepedését megkönnyítik.
A vaddisznóállomány létszáma és elterjedési területe világszerte nő, a városi, zöldövezeti területek több helyen már a vaddisznó valódi élőhelyévé váltak. A vaddisznó alapvetően fél az embertől és szürkülettől pirkadatig mozog. A lakott területekre bejáró vaddisznók nem annyira tartanak az embertől, már megszokták a zörejeket, a szagokat és az emberek közelségét. A malacos koca jelenlétére leginkább tavasszal (február elejétől áprilisig) számíthatunk, de manapság már az év bármely szakaszában előfordulhat. Hagyni kell neki teret, lásson kiutat az esetleges találkozásunkkor, ne érezze magát és a malacokat fenyegetve. A koca akkor a legveszélyesebb, ha még a malacok a vacokban vannak. Ha ilyenkor megközelítjük gyanútlanul, akkor lehet támadás belőle. A támadás esélye ugyan csekély, javasoljuk azonban, hogy a túrázók ne térjenek le e kijelölt útvonalakról.
Véletlen találkozáskor sem akar megtámadni minket a koca, hanem elijeszt, figyelmeztet. Előre jelzi fogcsattogtatással, morgással, ha közeledünk a vacokhoz, akkor „baj lesz”! Érdemes nyitott füllel járni az erdőn, lehetőleg kerüljük a fej- és fülhallgató használatát. Ha mégis figyelmen kívül hagyjuk ezt a tanácsot, akkor támadhat ki a koca a vacokból. Amikor a malacok már olyan korúak, hogy vezetni tudja őket a koca, el fogja vinni őket az utunkból, ha hallja, hogy jövünk. Álljunk meg és várjuk meg ameddig továbbmennek.
Kutya sétáltatás szabályait feltétlenül be kell tartani. Ha a kutya nem kontrollálható, nem fegyelmezett, bajt hozhat ránk, például az őt üldöző vaddisznót ránk hozza, hiszen a gazdájához menekül védelemért.
Tájékoztatjuk továbbá Önöket, hogy Vadásztársaságunk táblákat helyezett ki a bekötő utakon az illegális hulladék lerakásának megakadályozása érdekében. Tisztelettel kérjük, győződjenek meg arról, hogy építési és lomtalanítási hulladékúk a szabályos lerakóba került. Számlát vagy mérlegjegyet tartsák meg, hogy a lerakás tényét szükség esetén bizonyítni tudják.
Mátyók György hívatásos vadász és Juhász László megbízott természetvédelmi felelős - br.Wesselényi Miklós Vadásztársaság
- Részletek
A vadásztársaság madárcsapdái (Cikkünk megjelent a Nagytarcsai Tükör 2019. februári számában)
A lakosság több helyen is találkozhat Vadásztársaságunk – mezőgazdasági művelésbe bevont - területén ( Nagytarcsa, Kistarcsa, Kerepes körzetében) a képen látható csapdával, ezért szeretnénk tájékoztatást adni ennek szabályozási hátteréről, illetve használatának szükségességéről.
A szárnyas kártevők (például a szarka, szajkó, dolmányos varjú) elpusztítják a különböző énekes madarak, fácánok tojásait, fiókáit, ezért szükséges a velük szembeni tudatos védekezés.
Fontos feladatunknak tekintjük az apróvad megóvását a ragadozókkal szemben, amit egész évben aktív dúvadállomány-szabályozással, a szőrmés és szárnyas kártevők létszámának csökkentésével tudunk elérni.
A területünkön található létrás-csapda skandináv eredetű, amelyet a 1970-es évek végén kezdtek el alkalmazni Magyarországon. Elsősorban szarka, mátyás szajkó és dolmányos varjú befogását céloztuk meg. Ezek a madarak fészekrabló életmódot folytatnak, természetes ellenségük nincs. A csapda egész évben használható. Számos előnye között fontos megemlíteni, hogy szelektív, azaz ha a csapdába védett madár kerülne, az könnyen szabadon bocsátható. Idegenkezűség elkerülése végett a csapda ajtaját lakattal zárjuk.
Kérjük a lakosság együttműködését abban, hogy a kihelyezett csapdák sérülésmentesek maradhassanak. Bízunk benne, hogy a munkánk hatékony lesz, és az énekesmadarak állománya is növekedni fog.
Az élve fogó csapda alkalmazásáról Európai Unióban a Berni Egyezmény - a 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vadmadarak védelméről és a 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek és vadflóra és –fauna konzervációjáról – IV. függeléke: Az elejtés és elfogás (csapdázás) tiltott eszközzel és módozatai – rendelkezik,
hazánkban pedig „A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról” szóló 1996. évi LV. törvény és a végrehajtására kiadott 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet szabályozza a vadászat eszközeit és módszereit, valamint a vadászható fajokat és vadászati idényeiket.
Tisztelettel:
Mátyók György hivatásos vadász és Juhász László természetvédelmi és oktatásért felelős megbízott
- Részletek
- Részletek
- Részletek
Sertéstartók figyelmébe!
Az afrikai sertéspestis (ASP) vírus által okozott fertőző állatbetegség, amely az embert nem betegíti meg, de a házisertésekben és a vaddisznókban tömeges elhullással és nagy gazdasági kárral járó járványt okoz!
- Részletek
Bevezetés
Az afrikai sertéspestis (ASP) vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Afrikában a közönséges varacskosdisznó és egyéb disznófélék, valamint Ornithodoros nembe tartozó óvantagok (lágy kullancsok) játszanak szerepet a betegség fenntartásában. Európában az óvantagok ASP átvitelével kapcsolatos szerepéről még viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.
Bővebben: Hasznos tanácsok az afrikai sertéspestis megelőzéséhez